Czigány György e könyv megjelenésének évében hetven esztendős. Eszme-lésének városa, gyermekéveinek színhelye Győr, sok írásának termőtalaja.
Zongoristaként 1956-ban végzett a Zeneakadémián. Azóta rádió- és televízió műsorok szerkesztője, riportere.
Verseinek hátterét: sokszólamú, más és más égtájú élményeit fogalmazza meg a szerző a Vándorévek lírai etűdjeiben, interjú-emlékeiben, novelláiban.
A „Wilhelm Meister vándorévei” – Goethe regénye, és Liszt Ferenc zongoradarab-sorozata, a „Vándorévek” (jobb szóval: zarándok-évek) talán ihletésénekrejtőzködő, távoli forrásai. Tizenharmadik könyve a Fél Perc nyár (válogatott és új versek) 2000-ben jelent meg. Ennek a könyvnek a prózai ikerpárja a most kézbevehető Vándorévek.
A szerző kitüntetései: József Attila-díj, Erkel-díj, Érdemes művész és Aranytoll kitüntetés, a Művelődés szolgálatáért-díj és Pulitzer életmű-díj.
„Amikor egy haldokló elmosolyodik, az az emberi méltóság szelíd diadala: ledőlünk a földre s nevetünk eleget, mintha együtt volnánk, s mintha volna más is, mint az, ami éppen eltűnik örökre.”
